2012. november 9., péntek

Nyers variáció tabouleh-ra

Szerettem és sokat készítettem a (részben) főtt változatot is bulgurral, illetve már régóta ki szerettem volna próbálni a nyers receptekben sokszor látható "karfiolrizs'-t. A két dolog találkozásából lett ez a nagyon jól sikerült vacsora, amit azóta már meg is ismételtünk, akkora sikert aratott mindannyiunknál.

A hozzávalók aránya ízlés szerint változhat, nálunk nagyjából a következők kerültek bele:
1 nagyobb karfiol
8-10 közepes paradicsom
4 vékonyabb szál zöldhagyma
3 nagyobb, piros kápia paprika
1 kisebb csokor petrezselyem
6 külső, sötétzöld levél római saláta
3 szár zeller
1 citrom leve

A karfiolt robotgépben "szaggatott" (pulse) üzemmódban bulgurszemnyi :) méretűre felaprítottam.
A zellerszárat (zöld nélkül) apróra daráltam. (Zeller az eredeti receptekben nem szokott lenni, a sósabb íz kedvéért tettem bele.)
A zöldhagymát vékonyan felkarikáztam, a paradicsomot kis, a paprikát még kisebb kockákra vágtam. A petrezselymet és a salátaleveleket apróra metéltem. A gyerekek miatt óvatoskodtam a fűszerekkel, ezért került bele a szokásosnál kevesebb petrezselyem, és a további belevaló zöldfűszereket is kihagytuk (korianderzöld -- én sem bírom az ízét; menta -- nem volt itthon, de legközelebb lehet, hogy szolidan kipróbálom). Hogy külalakra mégis meglegyen a szép zöld szín a fehér és a piros mellett,  illetve hogy a beltartalmi értéket is növeljük, a csökkentett mennyiségű zöldfűszereket pótoltam salátával (az eredeti receptben ez sincs, bizonyos változatokban lehet viszont uborka). Ja, bocs, a címért, lehet, hogy ez már nem is tabulé... :)
Na, szóval ráöntöttem a citromlevet, és kézzel alaposan összeforgattam az egészet, a citromlevet kicsit bemasszírozva.
Némi állás jót tesz az ízek összeérése szempontjából. Az ízek fokozása kedvéért azt is meg lehet tenni, hogy néhány órán keresztül előaszalt paradicsomot és zellert használunk bele.
Az elkészült ételt egyben is bedugtam az aszalóba 41 fokra, s időnként megkevertem. Így langyosan fogyasztottuk, ami nekem nagyon jól szokott esni. A következő alkalommal majdnem dupla adag készült, és már előre örültem, hogy másnap estére is marad, és még jobban összeérett ízeket kóstolhatok majd, de a fiúk addig ették, amíg mind el nem fogyott...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése